Belső iránytű

„Nem azok az életélvezők, akiknek minden dologból a legjobb van, hanem azok, akik a legjobbat tudják kihozni abból, amijük van."
Bagdy Emőke

belso iranytu logoA Szent István plébánián előadássorozatot indítunk felnőtteknek olyan témakörökben, melyek hétköznapi életüket érintik. Minden hónap második és negyedik péntekén este 19 órától kezdődnek az előadások, melyeket kötetlen beszélgetések követnek igény szerint. Minden érdeklődő felnőttet szeretettel hívunk és várunk.

Helyszín: Gyergyószentmiklós, Szent István Plébánia, felső terem

Belső iránytű erőhöz, egészséghez: Vargyas Béla, a gyógyító

vargyasbela2015A csíkszentgyörgyi Vargyas Bélát, a gyógyítót sokan felkeresték ilyen-olyan nyavalyákkal. Még Szlovákiából, Törökországból is segítségét kérték. Lódoktorként, inazóként, gyermekcsinálóként is emlegetik.

Lévén, hogy ismerősen cseng a neve több településen is, nem csoda, hogy a szintén csíkszentgyörgyi származású Keresztes Zoltán plébánosnak jártában-keltében többször is feltették a kérdést, hogy ismeri-e falustársát, aki segíthet a bajaikon, enyhíthet betegségeiken. Ezért is döntöttek úgy a Belső iránytű előadássorozat szervezői, hogy egyik péntek esti meghívott Vargyas Béla bácsi lesz.

Úgy vallja, hogy mélyen hívő ember, bízik saját magában s az Istenben. Gyógykenőcse a lehető legegyszerűbb. „Gyenge olajat használok a kenéshez, amit kapni lehet, mert ha zsírral kennék, ötven disznót kellene tartsak, hogy elég legyen egy évre. S ecetet használok akkor, ha rosszul lesz valaki, s ébreszteni kell". Több, mint ötven éve gyógyít embereket, állatokat, tudományát orvosoktól szerezte. Tüdőbeteg lévén nem vitték el a Duna-csatornához dolgozni, hanem állat és emberorvosok közé került, akik gyógyszer nélkül gyógyítottak, ott tanulta meg helyrerakni a kificamodott végtagokat. „1959-ben néztem, hogy az orvos egyik-másik betegnek a kificamodott karját, térdkalácsát, bokáját tette vissza. Én is megpróbáltam, az én ujjamat tette alul, s az övét a tetejére, s így tanultam" – mondta.

Bővebben: Belső iránytű erőhöz, egészséghez: Vargyas Béla, a gyógyító

Belső iránytűs előadás az emberről. Hogy Márton Áron ne legyen legenda!

martonaron3Szeptember 29-e boldog emlékű Márton Áron püspök halálának évfordulója. Harmincöt éve fejezte be földi életét. Egyre többen tisztelegnek nagysága előtt különböző rendezvényekkel, képes emlékállítással. Az utolsó személyi titkára és áldoztató papja, Bara Ferenc csak egy dologra intené az emlékezőket: Márton Áron ne legyen legenda! Tartsák meg a tényeket, mert azoknak nincs szükségük változtatásra.

A tényekről szólt a Belső Iránytű pénteki előadása is, Gyergyószentmiklóson, ahol káplánként szolgált egykor Márton Áron püspök. A tisztelgésen Bara Ferenc felcsíki főesperes, csíkdánfalvi plébános emlékezett vissza a nagy püspök utolsó két évére, Gál Hunor pedig 1200 fotóból válogatva mutatott be összeállítást az emberről.

A gyergyószentmiklósi örmény közösség plébánosa, Gál Hunor még gyerekkorában megismerhette Bara Ferenc plébánost. Lelkipásztora volt az az ember, aki sokat mesélt Márton Áron püspökről. „Gyermekként úgy gondoltam, ha ilyen jó a pap bácsi, biztos még jobb volt Márton püspök úr, s nála is még jobb a Mennyei Atya. Milyen a gyermek, próbál viszonyítani! De az biztos, hogy Bara Ferenc pap bácsitól nem független, hogy belőlem pap lett" - fogalmazott az a pap, aki bár Márton Áronnal soha életében nem találkozhatott, mégis alaposan betekinthetett az életébe. Elmondása szerint mindennek alapját egy büntetés képezte. A teológián egyik osztálytársát a rektor bizonyos dolog miatt megbüntette. A váltságot az képezte, hogy össze kell gyűjteni az érsekségen fellelhető Márton Áron-fotókat, és a gyűjteményt tovább bővíteni, a papírképeket digitalizálni. „Szegény társam nem mert erre vállalkozni, így rám került a sor."
Gál Hunor elmondta, két hónapon keresztül minden nap szabadidejében a képekkel bíbelődött, rendszerezte, hogy majd alapos válogatás után húszperces vetített képes összeállítás is megszülessen belőle. Egy életút kirakós kockái – így beszél a 1230 fotográfiáról, melyek által a nagy püspökről az egyszerű emberre irányította a figyelmet.
A képeket nézve sok jelenlévőnek jutott eszébe bérmálkozása, találkozása a boldog emlékűvel, végigvezetve az életutat az embertől a katedrálisig, és pisszenés nélkül hallgatták azt a hangfelvételt is, amely egy papszentelésen készült Márton Áron beszédéről.

Bővebben: Belső iránytűs előadás az emberről. Hogy Márton Áron ne legyen legenda!

Folytatódik a Belső Iránytű-előadássorozat: Iránymutató múlthoz és jövőhöz

martonaron3Márton Áron, az egyszerű ember, Vargyas Béla csíkszentgyörgyi gyógyító és a budapesti Pál Feri lelkipásztor lesz vendége a Belső Iránytű előadássorozat újabb, szeptember végétől decemberig tartó idényének. A gyergyószentmiklósi Szent István plébánia szervezésében legközelebb szeptember 25-én este 7 órától várják az érdeklődőket.

Márton Áron, az ember – ez a címe a pénteki előadásnak, melynek helyszíne a plébánia nagyterme lesz. Nem a nagy püspökről, nem is az emberkatedrálisról lesz szó, hanem ennél sokkal közvetlenebbül kerülik meg a témát az előadók. A püspöki életút emberi ösvényeiről tudhatunk meg többet Bara Ferenc főesperes-plébános, Márton Áron utolsó személyi titkárának visszaemlékezésből. Az emberkatedrális hétköznapi életéről egy fényképgyűjtemény tükrében lesz szó Gál Hunor örmény katolikus plébános szemszögéből.

Bővebben: Folytatódik a Belső Iránytű-előadássorozat: Iránymutató múlthoz és jövőhöz

A segítő legyen a megbékélés eszköze

A határhelyzeteket mindig viccel kell kezelni – állítja a kórházi lelkész, Frédi atya, aki a Belső iránytű legutóbbi meghívottjaként szokásához híven humorral fűszerezte mondandóját. Gyakran váltotta egymást a derű és a ború. Azt is elmondta, tőlünk függ, hogy egy-egy lépésünkkel közelebb kerülünk-e önmagunkhoz. Módunkban áll az is, hogy egy-egy szenvedés kapcsán felfedezzük azt az ént, aki az Isten bennünk. Ennek a titkáról, misztériumáról szólt.

fredi

A Belső iránytű előadássorozat legutóbbi meghívottja P. György Alfréd Ml. kamillánus szerzetes, Frédi atya volt. Lépésről lépésre közelebb önmagunkhoz és Istenhez – egy kórházlelkész tapasztalatai címmel tartott előadást. Megtelt a Szent István plébánia nagyterme, hiszen sokunk régi ismerőse az éppen negyvenesztendős Frédi atya.

A szenvedő ember mindig tiszta

„Az egyik határhelyzet, amit ez idáig mindenki megélt, az a születés, a másik határhelyzet, amit mindenki meg fog élni, de még nem élt meg, mert itt ül, az a második születés, de nevezik halálnak is. Ezekben az extrém határhelyzetekben vagyunk jelen, mint lelki vezetők vagy kísérők. A lelki vezetőnek nem az a feladata, hogy megszülessen a magzat helyett, hogy meghaljon a haldokló helyett, hanem hogy jelen legyen. Ezt fontos tisztázni, és azt is, hogy a határhelyzetekben sosem önmagunkat adjuk, hanem azt, aki bennünk az Isten. Attól lesz spirituális valaki egy határhelyzetben, hogy mennyire tud jelen lenni, mennyire tud sebzett lenni anélkül, hogy belehalna. Egy segítő szakmában lévő embernek az a feladata, hogy megtanuljon szembenézni az önmaga sebzettségével anélkül, hogy saját sebzettségével bemocskolná a másik ember tisztaságát. A szenvedő ember mindig tiszta. Két tiszta meztelenség van: az újszülött meztelensége és a beteg, haldokló meztelensége. Ezt tiszteletben kell tartani. A segítő, aki lelki vezetőként van jelen valakinek az életében, egy kísérő, egy lelki jelenlét, ezt tudatosítania kell, és amint tudatosítjuk, abban a pillanatban felelőssé válunk saját magunkkal és a segítettel szemben is" – hangsúlyozta.

Bővebben: A segítő legyen a megbékélés eszköze

Pünkösd, a „véletlenek” ideje. Boldog a zarándok.

DSC 0778 joNem véletlenül volt a Belső Iránytű meghívottja pünkösd közeledtével Balázs József festőművész, ezúttal zarándok minőségében. Az sem véletlen, hogy ő olyan élményeiről számolt be, amelyek Somlyóra gyalogszerrel menet-jövet vele megtörténtek... véletlenül. Milyen, amikor ki sem kell mondani az óhajt, hogy megvalósuljon, milyen, amikor valaki az ember vállára teszi a kezét, és milyen amikor maga sem tudja miért, de örömkönnyeket sír a zarándok? - erről is szó volt előadásában, melyből most csak részleteket idézünk.

Huszonharmadik esztendeje a rendszerváltás óta, hogy Balázs József vezeti a sereget Alfalutól Csíksomlyóra és pünkösd másodnapján haza. Idén sem maradhat le az élről. „Volt olyan esztendő, hogy megfordult bennem a gondolat: miért is megyek, voltam már elégszer. Egyet nem megyek. Kezdett dolgozni bennem az ördög. Éreztem, hogy most itt valakinek győzni kell. Akkor úgy elhajtottam azt az ördögöt, hogy többet nem mert kérdést feltenni nekem evvel kapcsolatban. Aztán volt olyan is, hogy jöttek a szüleim, Isten nyugtassa őket, boldoguljanak, hogy elég, ne menj, meg vagy öregedve. De hogyne mennék. Eszem ágában sincs itthon maradni, amíg az egészségem engedi" - készül az útra Balázs József. És idén is ő lesz a vezető. Ma már nem is tiltakozik e feladat ellen: „Arra gondoltam egyszer: miért sajátítom ki azt, hogy én vezetem a zarándokokat Csíksomlyóra? Bárki el tudja vezetni, s ha nem lennék, úgyis el tudnának menni. Mondtam is egyik tanítványomnak, ő is festőművész, s alfalvi, hogy Bandi, te is tudsz mindent, amit itt tudni kell, vezesd te a sereget. De a Jóisten nem engedte, hogy ő vezesse, vissza kellett vegyem. A következő esztendőben és utána éveken keresztül úgy alakult, hogy nem tudott jönni. Én ebből azt éreztem, hogy a zarándoklat vezetése úgy látszik, hogy rám van osztva. Ez egy kötelesség, egy kitüntetés Mária részéről."

Bővebben: Pünkösd, a „véletlenek” ideje. Boldog a zarándok.