Minden élőlény manipulál. A baktériumoktól kezdve az emberig – ebből az alapgondolatból indult ki a múlt pénteki könyvbemutató. A Belső iránytű előadássorozat idei utolsó kiadásán Dósa Zoltán egyetemi docens Biopóker. Blöff és egyéb fondorlatok című könyvét mutatták be. Bányász József beszélgetett a szerzővel.

Az életnek minden területe tele van a csalásnak és a megtévesztésnek különböző módozataival. A megtévesztés bejáratott stratégia arra, hogy mások viselkedését manipuláljuk. Nem emberi kiválóság, hogy csalással élünk. Az élet minden szintjén nemhogy megengedett, szinte kötelező, hogy hazugsággal éljünk, hangozzék bármennyire is hátborzongatóan – utalt a kötet címére a szerző, aki az élővilág átverési technikáinak kutatására alapoz.

Ha sok a csaló, a közösség nem éli túl

Egy közösségben kontrollálni kell valamilyen módon a csalók létszámát. Ha nagyon elszaporodnak, akkor az a közösség halálra van ítélve, hallhattuk, majd példákkal is alátámasztotta az elmondottakat. Többek között a társas kolóniákban élő hangyákat, termeszeket, méheket említette. Sokszor példázódunk, hogy milyen önzetlenek ezek az állatok, mi mindent megtesznek a közösségért. Kevesen tudják, hogy ez valójában kikényszerített önzetlenség, nem jószántukból vállalt. Ez beprogramozott viselkedés, de ők is megpróbálnak csalni, aminek a vége az, hogy elpusztítják a csalót. És vannak olyan fajok, amelyek éppen azért tűntek el, mert elszaporodtak az önző példányok, és kevés volt az altruisztikus egyed, amelyek eltartották volna őket. Ez az emberi történelem során is nyomon követhető, mert ha nem jött volna egy-egy megtisztító forradalom, az emberiségnek is vége lett volna. Most éppen ismét lefelé haladunk a lejtőn. Az önzők és csalók kezdenek elszaporodni. A normák fellazultak. Régebb a faluközösségekben mindent tudtak egymásról, létezett egy közösségi kontroll - fogalmazott. Példát is hozott az előadó: az autósforgalomban mindig vannak, akik icipicit csalnak, gyorsabban haladnak, vagy ott előznek, ahol nem szabad. Nos, ha mindenki így viselkedne, teljes káosz lenne, majd egy idő után megszűnne a forgalom. Szerinte a közösségi normák ellen vétő önzőséget büntetni kell. Akár a szemeteléstől kezdve.

A gyermekek a felnőttektől tanulják

A csalásra vagyunk predestinálva? – adódott a kérdés, amire szintén példákkal válaszolt Dósa Zoltán. Többek között említette, hogy a gyerekek korán megtanulják a felnőttektől, hogy hazudni nem szabad, viszont, ha nem ízlik nagymama főztje, akkor illemből rájuk szólunk, hogy ne mondjanak igazat. Mosolygunk azoknak is, akiket nem szimpatizálunk, a hölgyek sminkelik magukat, és ezek mind a megtévesztő viselkedésnek a részei. Iskoláról is szó esett. A pedagógus szerint, az iskola jó színtere annak, hogy minél nagyobb a követelmény, a diákok annál jobban felkészülnek arra, hogy miként ne teljesítsék azokat. A tanárok annyit kérnek, hogy ne lehessen megtanulni, így azt is meg kell tanulniuk, hogy ezeket a helyzeteket, hogyan éljék túl. Kipuhatolózzák, hogy a tanár milyen ember, finom közösségi szervezkedések indulnak, és megküzdenek az idősebb generációval. De amit így megtanulnak, az a későbbiekben nagyon fontos lesz. Egy jól kitervezett iskolai csalás többet ér, mint egy unalmas óra, többet tanulnak belőle a gyerekek – mondta. Ő olyan iskolát képzel el, ahol rend van, szigorúság, de a gondolkodásnak szabad teret adnak, és amit gondolnak, azt el is mondhatják.

Az ember saját magát is megtéveszti

Az önmegtévesztés abból áll, hogy azt hisszük, rendelkezhetünk mindennel, mert az élőlények közül mi vagyunk a legintelligensebbek. Csakhogy ez odavezet, hogy mindjárt nincsenek erdeink, állatfajokat kipusztítottunk és másokat pedig nagyon önző módon felhasználunk, hogy minket szolgáljanak. De egyenként is megtévesztjük önmagunkat, ha az egónk veszélyben van. Ha valaki azt képzeli magáról, hogy szép, okos, de mások mind az ellentétjét mondják, nem hiszi el, beindul az önvédelmi mechanizmus – hallhattuk. Kisgyerek és felnőtt példájára térve elmondta, a csecsemők jóval okosabbak, mint gondolnánk. Nemcsak emberkölykök, bölcsek. De sajnos, úgy gondoljuk, hogy mivel felelősséget vállalunk értük, éppen úgy formálhatjuk őket, ahogy mi szeretnénk.

Divat, őszinte üzenet

A divatossággal is megpróbáljuk megvezetni egymást. Régebben azt gondolták, hogy a divat leszivárog olyan emberektől, akik megengedhetik maguknak, hogy divatosak legyenek. De amint a felső tízezertől leszivárgott, újabb divatot alakítottak a "kiválasztottak". Aztán ez a jelenség felborult, a divat megmutatta igazi arcát, elkezdett alulról felszivárogni, ilyen például a farmernadrág hódítása. Ezzel egy időben pedig más is megváltozott, például manapság elég, ha egy hölgy vonzó, nem kitétel az, hogy dolgos is legyen. A hölgyek a férfiakat bájaikkal manipulálják, és ezt a divat jól alátámasztja – hallhattuk a megvezetésről. Az őszinte üzenetekre is kitért, ennek kapcsán említette azt, hogy akik nagy fogyasztású, négykerék-meghajtású járgányokkal járnak például a városban, bár nincs felszántva az aszfalt, ezzel azt az őszinte üzenetet közvetítik: megengedhetik maguknak, hogy költsenek erre. Ezt így kell értelmezni.

Az erő ellenszere a furfang

Vannak kifejezetten becsületes sportok. Egy maratoni futó hiába fut kevesebbet, miközben azt mondja, hogy lefutotta a köreit, önmagát csapja be. De a fociban rengeteget csalnak, cseleznek. A legszebb gól is, ami alapján Puskás-díjat alapítottak, csellel született. A sportban a csalásnak sok válfaja fellelhető és megengedett. Az ajzószerek buta csalások, nem érdemes foglalkozni velük. A háborúban is a csalás, taktikázás, cselezés összes technikája fellelhető – mondta az előadó. Aztán kitért arra, hogy az erő ellenszere a furfang. Példát is hozott: az erőfitoktatás kifejezésére sok őszinte közlés létezik, egyike ezeknek az egyenruha például, de ennek is megvan az ellenszere. Az amerikai függetlenségi háborúban az angol királyi sereg éppen a piros egyenruhájának köszönhetően vesztett, hiszen az erdőben virított az uniformis, így könnyen leszedte az ellenség.

Gazdaság kor

Az üzleti élet etikája különbözik az átlagember etikájától. A jó üzletemberek játékot játszanak, amely során közmegegyezéssel lehet blöffölni. Kitért arra is, hogy a kereskedelemben óriási hatása van a megindoklásnak, még akkor is ha irracionális, és az, hogy a döntést a másik félre bízzuk, az emberi hiúságra alapozva, szintén célra vezető. Így nap mint nap becsapnak, elhitetik, hogy kell a 44. pár cipő is. A kereskedő és a fogyasztóvilágnak köszönhetően nem tudjuk a vágyainkat elhalasztani, minden most kell, vagy inkább tegnap – hallhattuk a fortélyok hatásáról.

Táncos legyek csalásai

A megtévesztés kifinomult formái közül kedvencét is elmesélte a szerző. A táncos legyeknél a hím a nőstényt nagy ajándékkal lepi meg. A táplálékot becsomagolja egy óriási selyemgubóba. Amíg a nőstény kibontja, addig tart a kopuláció az utódnemzéshez. Ám, nem minden ajándékban van táplálék, bár a csomagolás gyönyörű. Olyan, mintha a férfi csak a jegygyűrű dobozát nyújtaná át a nőnek. Ugyanakkor a nőstény legyeknek is van válaszuk erre. A megnövekedett potrohuk jelzi, hogy termékenyek, de a fiatal egyedek képesek megnöveszteni potrohukat mesterségesen, így néha olyan ajándékhoz jutnak, amit nem érdemelnek meg.

Tamás Gyopár