Plébánia

Programok

Lelkiség

Egyháztanács

Az egyháztanács szabályzata

Megjelent: 2009. november 28. szombat, 00:00 | Találatok: 15011

"A mindenkori egyháztanácsos feladata a hívek lelki életének megerősítése"

Egyháztanács

Az 519. kánon 2. paragrafusa elõírja, hogy a plébános tegye lehetõvé a világi híveknek az egyház küldetésében való sajátos részvételét. A híveknek az egyház küldetésében való részvételére az Egyházi Törvénykönyv szerint a pasztorális és gazdasági tanács ad szervezett keretet (536. és 537. kánon). Ezt a feladatot a gyulafehérvári fõegyházmegyében évszázados hagyományra támaszkodva az egyháztanács látja el.

Az egyháztanácsot minden plébánián meg kell szervezni. A helyi szükségletek szerint a leányegyházakban is szervezhetnek egyháztanácsot, vagy biztosíthatják, hogy a leányegyházak egy-egy képviselõje tagja legyen a plébánia egyháztanácsának. Az egyháztanács az egyházközség választott vezetõinek testülete, akik a plébánia anyagi ügyeinek intézésével segítségére vannak lelkipásztoruknak. Az egyháztanács tagjai olyan személyek legyenek, akik elkötelezett életükkel az egész egyházközségben a hívek megbecsülését élvezik. Az egyháztanács tagjainak megválasztása az érvényben levõ szabályzat alapján történik.

A választás az egyházközségi közgyûlés hatáskörébe tartozik. Megválasztható minden 70. életévét be nem töltött személy, aki a plébánia területén lakik, nincs kizárva a szentségek vételétõl, gyakorló katolikus és évi hozzájárulással részt vesz a plébánia fenntartásában. A választásra legalább kétszer annyi személyt kell jelölni, mint amennyit megválasztanak. A jelölt és megválasztott személyek között lehetnek nõk is. A jelöltek listáját a meglevõ egyháztanács által megválasztott bizottság állítja össze. A nagyobb plébániákon a jelölõbizottságba be lehet vonni hitüket komolyan megélõ nem egyháztanácsosokat is, akik az egyházközség elõtt köztiszteletnek örvendenek. A listára felkerült személyek nevét ki kell hirdetni, vagy ha van egyházközségi értesítõ abban közzé kell tenni, hogy a hívek minél szélesebb körben vegyenek tudomást róla. A választás titkos szavazás útján történik.

A jelölõbizottság végezze a szavazatok számlálását is. A megválasztott személyek névsorát két hétre mindenki számára elérhetõ helyre kell kifüggeszteni, hogy ha a hívek netán valakivel nem értenek egyet, írásban adhassák be tiltakozásukat. Az egyháztanácsnak hivatalból tagjai: több segédlelkész esetén egy segédlelkész, a kántor, a hitvallásos iskola igazgatója, a világi hitoktatók választott képviselõje, a hitbuzgalmi és karitatív csoportok képviselõi. A megválasztott egyháztanácsot az egyházmegyei hatóság hagyja jóvá, a választásról felvett jegyzõkönyv alapján. Megbízatásuk három évre szól, de az érsek súlyos okból ezt vissza is vonhatja. A megválasztott tagok maguk közül jelölik ki a különbözõ tisztségviselõket (gondnok, pénztáros, jegyzõ, ha szükséges gazdasági felügyelõ stb.). Az egyházi törvénykönyv 536. kánonja utal az egyháztanács feladatára. A pénzügyi és gazdasági feladatok mellett nagyon fontos, hogy az egyháztanácsnak külön megbízottjai legyenek, akik gondoskodnak az egyházközségben mûködõ lelkiségi és karitatív tevékenységrõl. Az egyháztanács munkáját esetenként olyan személyek is segíthetik, akik nem tagjai a tanácsnak, de szeretnének munkájukkal bekapcsolódni az egyházközségi életbe.

Az egyháztanács tagjai érezzék, hogy egyházközségük lelki elõhaladásáért éppen olyan felelõsek, mint a lelkipásztor. Munkájukkal mindenben segítsék a plébánost. De ugyanakkor azt is tartsák kötelességüknek, hogy ha a lelkipásztoruk olyan gyakori mulasztást követ el, ami károsan hat a hitéletre, közösen vele beszéljék meg, krisztusi szeretettel figyelmeztessék. Legyen kitüntetõ feladat számukra, hogy közremûködhetnek az egyházközség pasztorációs munkájában. A világi, de apostoli tevékenységüket hittel, reménnyel és szeretettel végezzék.

Jövőt álmodni az egyháznak

  • A pénzügyi és személyi gondoknál is nagyobb baja egyházunknak, hogy nincsenek álmaink.
  • Az álmok nem irreálisak, csak egy másfajta realitásban gyökereznek.
  • Jövőt álmodni az egyháznak annyit jelent, mint életre kelteni önmagunkban az őskeresztyénség álmát.
  • A jövő egyházáról álmodni annyi, mint Isten álmainak nyomába szegődni.
  • Álmainknak eléggé merészeknek kell lenniük ahhoz, hogy Istennek helye legyen bennük.
  • Csak álmodni nem elég. Álmainkat tettekre kell váltanunk.
  • Megálmodni az egyház jövőjét annyit jelent, mint magunkhoz ölelni az újat.
  • Az egyetlen erő, amely képes valamit jóra fordítani, a hit, a remény és a szeretet együttes ereje.

 

Az egyháztanács szabályzata

Az Egyházi Törvénykönyv szerint a plébánia a hívek állandó jelleggel megalapított közössége, melynek lelki gondozását a plébánosra bízták, mint saját pásztorára (515 .k .1)

A plébánia vezetője, képviselője a plébános, de vezetésében a világi hívek képviselete is részt vesz. Ennek legáltalánosabb megvalósítása az egyháztanács, amely az egyházközség választott vezetőinek testülete. Tagjai olyan krisztushivők, akik keresztény magatartásukkal a többi hivő megbecsülését élvezik.

Az 519. k. 2. előírja, hogy a plébános mozdítsa elő a világi híveknek az egyház küldetésében való sajátos részvételét.

Az Egyházi Törvénykönyv és Egyházmegyei Zsinatunk előírásainak értelmében:

Az egyháztanácsot minden plébánián meg kell szervezni.

A helyi szükségleteknek megfelelően a filiákban is szervezzenek egyháztanácsot, vagy biztosítsák, hogy a leányegyházak (filiák) egy-egy képviselője tagja legyen a plébánia egyháztanácsának vagy a máterből legyen egy a fíliáért felelős személy.

Működését a következőképpen szabályozzuk:

  1. Az egyháztanácsnak vannak választott és jog szerinti tagjai.
  2. A választás az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik.
  3. Választható a plébánia minden 25-70 közötti tagja, aki a plébánia területén lakik, nincs kizárva a szentségek közösségéből, gyakorló katolikus és évi hozzájárulással részt vesz a plébánia fenntartásában.
  4. A választás jelölő listával történik, amelyen több jelölt szerepeljen, mint a megválasztható egyháztanácsosok száma.
  5. A jelölő lista összeállítása történhet: jelöléssel, önjelöléssel és a plébános felkérésére.
  6. A választók a listán feltűntetett jelöltek közül választanak ki annyi tagot, amennyivel kialakul az egyháztanács létszáma.
  7. Akik létszámon felül kaptak szavazatot, azokból póttagokat jelölnek ki, akiknek száma az egyháztanács létszámának 1/3-át érheti el. Ezeket akkor hívhatják be az egyháztanácsba, ha időközben valaki meghalt, vagy kimaradt.
  8. Az egyháztanács tagjainak száma: 1000 hivőig 6, egyházközségekben az igényeknek megfelelően, de nem több mint 15.
  9. Az egyháztanács jog szerinti tagjai: segédlelkész, kántor, hitoktató, a plébánián működő csoportok egy képviselője, ha a választottak között ilyen nem szerepelt.
  10. A megválasztottak listáját 2 hétre a templomi hirdető táblára kifüggesztik. Ha valakinek kifogása van valamelyik megválasztott ellen, írásban adhat be tiltakozást.
  11. A választott egyháztanácsot az Egyházmegyei Hatóság hagyja jóvá, a választásról felvett jegyzőkönyv alapján.
  12. A jóváhagyott egyháztanács tagjai egy vasárnapi szentmisén közös szentáldozás után a következő esküvel kötelezik el magukat, hogy az egyház javát fogják előmozdítani:
    Én ......................... esküszöm a mindenható Istenre, a boldogságos Szűz Máriára és Isten minden szentjére, hogy mint a ..................... plébánia egyháztanácsának tagja, életemmel és munkámmal egyházunk javát akarom előmozdítani, lelki és anyagi érdekeit legjobb lelkiismeretem szerint szolgálni, reám bízott vagyonát hűségesen kezelni. Isten engem úgy segéljen!

    Kérem ehhez az Úr Jézus kegyelmét, templomunk védőszentjének ......................... pátfogását, a hívek áldozatos támogatását és Isten áldását.
  13. Az egyháztanács megbízatása 3 évre szól, ami két évvel meghosszabbítható. A megbízatást a megyéspüspök súlyos okból visszavonhatja.
  14. Ha az egyháztanács megbízatását visszavonták, vagy a megbízatás ideje lejárt és nem lehet új választást megejteni, a megyéspüspök a plébános javaslatára gondnokságot nevezhet ki, amely 3-5 tagból állhat.
  15. A tagság megszűnik:
    1. ha a tag lemond,
    2. ha 2 egymás utáni gyűlésen indokolatlanul nem vesz részt,
    3. ha a választáskor megszabott feltételeket megváltozott körülményei miatt már nem tudja teljesíteni,
  16. Az 536. és 537. kánonokban megjelölt feladatokat vállalva az egyháztanács hatáskörébe tartozik:
    1. a lelki, karitatív, istentiszteleti, hitbuzgalmi élet támogatása a plébániai egyesületek képviselőiből kinevezett tagok útján.
    2. a betegek, segélyre szorulók, vallásoktatásra köteles tanulók számbavétele.
    3. katolikus lapok, kiadványok terjesztése.
    4. felügyelet a templomi rendre.
    5. A költségvetések megszavazása, év végi számadás jóváhagyása
    6. A plébánia ingóságainak leltári nyilvántartása.
    7. Ingatlanok adásvétele az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával.
    8. egyházi épületek, temető gondozása.
    9. Határoz a kántor, adminisztratív személyzet alkalmazásáról; munkájának ellenőrzése.
  17. Az egyháztanács munkájában alkalmilag az egyházközség más hívei is bevonhatók, akik nem tagjai az egyháztanácsnak.
  18. Az egyháztanács elnöke a plébános.
  19. Az egyháztanács választja a gondnokot és osztja be a 16. pontban felsorolt tevékenységek felelőseit.
  20. Az egyháztanács tagjai tisztségviselői munkájukért díjazást nem kapnak.
  21. Az egyháztanács köteles évente legalább 2 gyűlést tartani.
  22. Csak a plébános jogosult a gyűlés összehívására, amelyen ő elnököl.
  23. Akadályoztatása esetén a plébános megbízásából a segédlelkész vagy a gondnok elnökölhet a gyűlésen.
  24. A gyűlést írásban vagy templomi hirdetéssel kell összehívni legalább 24 órával előbb, a tárgysorozat megjelölésével.
  25. A gyűlés határozatképes, ha a tagoknak fele plusz egy jelen van.
  26. A határozatokhoz egyszerű szótöbbség szükséges.
  27. A szavazás megejthető közfelkiáltással vagy titkos szavazással.
  28. A gyűlésről jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet aláír az elnök, a jegyző és a két hitelesítésre kijelölt egyháztanácsos. A jegyzőkönyvben név szerint fel kell sorolni a megjelenteket.

Mindannyian "vándorok" vagyunk ebben az életben, és vándorutunkon vezérlő csillagot lebegtetett fel előttünk kicsi gyermekkorunkban az egyház. Ő a leghűségesebb "partnerünk" az életben – elkísér a bölcsőtől a sírig. Azok az eszmék, melyeket egyházunk vallott, vall és hirdetni fog, a legmagasztosabbak, és örökérvényűek, míg ember élni fog e földön. Ez a "drága anya", az egyház tartotta meg a legnehezebb időkben is az embereket, mindannyiunkat! Az egyház a legbiztosabb, legerősebb támaszunk, hiszen Krisztus tanításaira épül. Közvetlen munkatársának lenni jó és megnyugtató érzés.

Ennél az oknál fogva az egyháztanácsos a legelkötelezettebb és élenjáró szószólója a krisztusi tanításoknak – ha nem is szóval, de tetteivel hirdeti a Legfelsőbb Értelem mindenhatóságát és a szeretetet. A mindenkori egyháztanácsos létével, hozzáállásával, tetteivel bizonyítja a szeretet parancsának örökérvényűségét. Tenni az Úr Istenért, az emberekért - együtt - ez a legnemesebb emberi közösség, mely összetartó ereje által "oázist" nyújthat minden egyházi tagnak, de ehhez természetesen az egyháztanácsnak is "élnie kell". Elengedhetetlenül fontos a lelki élet megerősítése ebben az értékeket összetévesztő, zaklatott, felgyorsult tempójú világunkban. Fontos, hogy találkozásaink alkalmával szellemi erőt és megerősítést kapjunk és azt tolmácsoljuk embertársainknak. Hiszen az anyag mindenhatósága csak látszat, szemfényvesztés, nem igazi boldogság forrása. Kicsiny, apró tetteinkkel kell bizonyítanunk, hogy a szeretet örökérvényű törvényünk, és ezt kell minden módszerrel hirdetnünk elsősorban nekünk, a közösség által tisztségbe emelteknek. Úgy legyen!