Igazi vásári forgatag volt vasárnap a Gyilkos-tónál. Sokadalom, ahol az utazók áldásban, az ünneplők örömben és kikapcsolódásban részesültek. Az óriási autós és gyalogos tömegnek igencsak szüksége volt az utazók védőszentjének segítségére is.

Búcsús szentmise Szent Kristóf ünnepén

Minden parkoló kevésnek bizonyult, a Gyilkostó vendéglő környékén kialakított parkolók is megteltek, bőven akadt dolguk a közlekedés őreinek is, olyan sokan vettek részt idén a XI. alkalommal megszervezett Gyilkostói Sokadalmon.

Keresztény öröm

A gyilkostói kápolna védőszentjének tiszteletére szervezett búcsús szentmisére érkeztek ki az emberek. Szent Kristófhoz imádkoztak, az utazók védőszentjéhez, akinek az is a feldata, hogy az embereket az egyik oldalról a másikra átsegítse. A haladást segíti, hogy az utat járva az ember az élet értelmét megtalálja. Keresztes Zoltán gyergyószentmiklósi plébános meghívására jelen volt a Kölnben szolgáló Lukács József lelkipásztor, valamint az abaújszáantói Varga Gábor ünnepi szónokként, aki egy busznyi zarándokkal együtt érkezett.

Megáldották szolgálati autónkat

A gyilkostói kápolna emlékeztető és figyelmeztető jel. Parancsa: betérni, elcsendesedni, várakozni, nem sietni. Mert mindig nyerni akarunk, és így sokat veszítünk – fogalmazott az ünnepi szónok. Ő beszélt egymás értékeléséről is, hisz mindannyian ajándékok vagyunk, lehetünk a másik ember életében. „Aki Krisztust hordozza életében, igazi örömöt hordoz. A keresztény öröm az elűzött szomorúság" – vallja főtisztelendő Varga Gábor.

A földi ajándékokban sem volt hiány, az abaújszántóiak egy Szent Kristóf-festményt hoztak, melynek helye a kápolnában lesz, cserében pedig lelkipásztoruk egy Gyilkos-tót ábrázoló metszetet kapott, hogy legyen, ahová visszavágyakozzon. Az autótulajdonosok áldásban részesültek, a három lelkipásztor sorban áldotta meg a járműveket, és szentkép is járt a sofőröknek az utazók védőszentjének ünnepén.

Kiderült, sokan tartják fontosnak a Hargita megye határánál lévő kápolna ünnepét, sokan segédkeztek feldíszítésében, vigyáznak rendjére, sokan koccintottak a jövő évi viszontlátásra is, mi több, olyan személyek is voltak, akik a kápolna udvarát fából készült, pettyesre festett gombaalakzatokkal díszítették az ünnepre.

Kora délután már gyülekeztek a tóparti ünneplők

Dínom-dánom a tóparton

A stégre épült nagyszínpadon egymást váltották a fellépők, estig lehetett szórakozni az előadásokon, koncerteken, sötétedés után pedig táncházba hívtak mindenkit a szervezők. A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ nem csak fellépőket, árusokat is bőven meghívott, kézművesek, hagyományőrzők mutatták be az értékeket.

Éhségűző is került bőven, a főzőverseny résztvevői pedig egytől egyig legesek lettek: a leghagyományosabb pityókás tokányt a Kézművesek csapata készítette, a legkarakteresebb ízvilágút a Mackók, a legtermészetesebbet a Földváry Károly Hagyományőrző Egyesület, a legíztekerőbb díjat a tekerőpataki fiatalok vehették át, míg a legfotogénebb eledel az Ínyenc fényképészek üstjéből került ki.

Estefelé még javában zajlott a mulatság, a helyi vendéglátósoknak sem volt okuk panaszra, legfennebb csak azért sóvárogtak, hogy bárcsak szervezne a város legalább idényben minden hétvégén egy-egy eseményt az üdülőtelepen. Mert amint az egyik turista mondta, mágnes kell, az vonzza a vendéget. A szomorúságűző jókedvért bármikor szívesen jönnek.

Balázs Katalin, Székelyhon.ro, 2014.07.27.