Negyven nappal karácsony után Jézust szülei bemutatták a templomban. Erre emlékeznek a katolikus egyház hívei Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án. Február elsején is bemutatásra került sor: a Szent István-templomban az elsőáldozásra készülőket mutatták be az egyházközösség tagjainak.
„Az egyházban mindenkinek küldetése van, hogy együtt, egymást segítve eljussunk az örök életbe" - hangzott el az ünnepség kezdetén, a reggeli szentmise előtt.

Negyvenöt elsőáldozásra készülő ígérte meg szóban, majd szentesítette aláírásával, hogy a felkészülést a Jézussal való találkozásra komolyan veszi. „Ígérem: az Első Szentáldozásra való felkészülést komolyan veszem, szerető szüleim, a hitoktatóim, a papbácsik és a plébánia hívei támogatásával, hogy jobban megismerjem Jézust, és szerető testvéreivé válhassunk egymásnak" - állt azon a lapon, melyet az oltárnál kellett aláírnia mindegyiküknek. Cserében karkötőt kaptak az elsőáldozás előtt állók, melyet a nagy napig viselni kell, hogy el ne felejtsék, és mások is lássák: valami nagy eseményre készülnek.
A bemutatás végén az elsőáldozásra készülő gyerekek szülei felállva imádkoztak, köszönetet mondva a kiválasztottságért, kérve Istent, hogy jó példával szolgálhassanak, és hogy a Mindenható legyen gyerekeikkel akkor is, amikor a szülők már nem vezethetik őket tovább útjukon.
Nemcsak a szülőket, az egyházközség minden tagját feladattal ruházta fel Keresztes Zoltán plébános, mondván: „az elsőáldozásra készülőket bemutattuk a közösségben. Ők a mieink, vigyázzunk rájuk!"
A szentmise prédikációjában is a nagy eseményre való készülés kapott szerepet. Elhangzott: a gyerekek személyesen akarnak találkozni Istennel, és életük végéig vele maradni. Ennek beteljesülése a közösségen is múlik. Akár azon is, hogy a szülők, nagyszülők, keresztszülők a későbbiekben küldik vagy hívják templomba a gyermekeket.
Az elsőáldozásra május 17-én kerül sor. Addig viselik a gyerekek az ajándékba kapott karkötőt, melyen ez olvasható: Szívem a Jézusé.