Pénteken 11 órakor a Szent István plébánia közösségi termében ünnepi keretek között, családi hangulatban nyitották meg a Gyulafehérvári Caritas által működtetett, Hargita megyében második Korai nevelő- és fejlesztőközpontot. Bár a központ már november második hetétől tartja foglalkozásait Kassay Noémi gyógypedagógus vezetésével – ahova eddig 65 gyermek jár, a legkisebb közülük öt hónapos –, az ünnepi megnyitóra mégis most került sor.

A gyergyószentmiklósi Caritas igazgatója, Bányász József mellett jelen volt a Gyulafehérvári Caritas szociális igazgatója, dr. Márton András orvos, Ludeser László, a szociális ágazaton belüli központok koordinátora, Palotás Hajnal, a korai nevelés program koordinátora, Elekes Eleonóra, Hargita megyei PR-os is.

Dr. Márton András köszönetet mondott a házigazdának, Bartos Károly plébánosnak, hogy szeretettel befogadta őket. Majd egy hindu mondást idézett, amely szerint: az, amivel születünk, amink van, az Isten ajándéka nekünk. Az, amivé válunk, az a mi ajándékunk Istennek és a többieknek. Azt kellene megtanulnunk, mondta, hogy ameddig a Földön vagyunk, próbáljuk nemesíteni, művelni önmagunkat és környezetünket. Ezt pedig az elején kell kezdeni.

Ludeser László példaértékűnek és nagyszerű dolognak tartotta azt, hogy bár a plébánia épületét nem olyan rég adták át, de lelkipásztorai már egybôl nyitnak a családok felé, rögtön közösséget vonzanak. Beszélt a program szükségességérôl több szemszögből is. Mint intézményvezetô, mint szociális munkás, ugyanakkor, mint apuka, és mint egy katolikus ember, aki egy lelki közösséghez tartozik. Szerinte a gyermekek elsô évei meghatározóak a késôbbi készségek, képességek kifejlôdésében. Szerinte a program lényege a tudatosság.

Palotás Hajnal pszichológus, a program koordinátora a foglalkozás kezdetérôl beszélt, hasznosságáról, céljáról. Megtudtuk, hogy a program 2006-ban, Marosvásárhelyen indult egy pár csoporttal, majd a nagy igénynek köszönhetôen egyre bôvült. Eleinte nyolc hónapos kort betöltöttekkel, de ma már csecsemôkkel is foglalkoznak. Kihangsúlyozta, hogy a gyermekeknek életük e korai szakaszában is nagyon fontos az információ, illetve a környezet, hiszen ebben a korban fejlôdik az idegrendszer a leggyorsabban. A késôbbi személyiség-fejlôdés alapját is jelentik ezek az évek – hangsúlyozta.

Ugyanakkor modellt szeretnének nyújtani a szülôknek. Alaptevékenységük a mozgásfejlesztés, éneklés, mondókázás visszahozva az ősi módszereket. Majd Brunszvik Teréztől (1775–1861) idézve zárta mondandóját: „A korai nevelésben a legfontosabb, amit az ember gyerekként lát, az segít egész életében, hogy a jó felé orientálódjék. A nevelésben minden a lelkiségtôl és a módszertôl függ.”

Bartos Károly plébános, mielôtt megáldotta volna a jelenlevôket és a munkájukat, örömét fejezte ki az együttműködés lehetôségéért. Kifejtette, hogy egy apostolkodási lehetôségnek látja ezt, és így a fiatal családok megértik, hogy tényleg szereti az egyház ôket.

Az egészséges gyermekek korai fejlesztôprogramjáról a szakemberek véleménye eltérô. Éppen ezért a Szentmiklóson működô korai nevelô- és fejlesztôprogram gyógypedagógusát, Kassay Noémit kérdeztük, mi a véleménye neki errôl, illetve miért tartja fontosnak: – Ez korai nevelô- és fejlesztôközpont, én mindig kihangsúlyozom, hogy a fejlesztést nem szó szerint kell érteni, a gyermek játék, mozgás közben fejlôdik, ezért használjuk a fejlesztô kifejezést. Az egészséges gyermekeknél is ugyanúgy megtörténik, hogy bizonyos csecsemôreflexek késôbb alakulnak át, szakszóval perszisztálnak, ezért jó, hogy van egy irányított foglalkozás, ahol figyeljük és segítjük ôket. Nem csinálunk semmi olyant, amit amúgy is nem csinálnának ôk normális esetben. Nem tanítjuk meg ôket játszani, csak eszközt biztosítunk nekik. Adunk egy struktúrát, figyelünk arra, hogy nagymozgásokat, egyensúlyérzéket, vesztikuláris rendszert fejlesszünk. Az itt megtapasztalt szabadságot az anyák otthonra is magukkal viszik, így az eddig túlzottan féltett gyermek, már a saját környezetében is, nagyobb szabadságnak örvendhet – mondta.

Bajna Gyöngyi
Gyergyói Kisújság