Advent első vasárnapján megszervezték a már hagyományosnak mondható adventi vásárt a Szent Miklós templom kertjében. A környék kézművesei állították ki szebbnél szebb munkáikat, melyek között találhatott mindenki igényének, ízlésének megfelelôt. Az adventi koszorúk mellett a vásárlók különbözô asztali díszeket, képeslapokat, Mikulást – más-más anyagból és más-más nagyságút –, nemezeket, kopogtatókat, és még számtalan dísztárgyat vásárolhattak meg, ezzel is segítve a rászorulókon, betegeken. A hideg enyhítésére forró tea és zsíros kenyér is volt a templomkertben.

Az idei év gazdagabb volt, mint amit megszoktunk, hiszen most már a Szent István templom mellett is kiállították „termékeiket” a Caritas, a Napsugár az esôben Egyesület és a Szent István templom ministránsai, de a város önkormányzata is lehetôséget nyújt mindazon kereskedôk, kézművesek, egyesületek számára, akik a várakozás idôszakában gazdagítani kívánják kínálataikkal a városlakókat. A fôtér nyugati részén egységes faházikókat állítottak fel, melyeket – négy héten keresztül – reális, jutányos áron bérelhetik az áruikat értékesíteni óhajtók.

A vasárnap esti istentiszteletek, szentmisék után került sor a központi adventi vásár megnyitójára, illetve a körforgalomban felállított óriási koszorú „gyertyájának” meggyújtására.

A Szent István templomban Czikó László lelkész a bizalom fontosságáról beszélt. Erre építi majd a várakozás idôszakában tartott miséket is. Prédikációjában kihangsúlyozta a felnôttek, szülôk, pedagógusok felelôsségét e tekintetben. – Bizalom nélkül nem lehet közösségrôl beszélni, sôt, az a személy, aki nem bízik, ô maga is „szétdarabolódik”. Bár kevesen vannak, akik bíznak embertársaikban, mégis mindnyájunknak ezt kell elérni, még akkor is, ha bizalmunkkal visszaéltek, ezért csalódtunk – mondta.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a sérelmeink, csalódásaink miatt keletkezett bizalmatlanságunkat ne neveljük bele gyermekeinkbe. Ne vegyük el tôlük ez által az „életet”.

Egyértelmű az üzenet. Bizalom nélkül nincs közösség, nincs barátság, nincs szerelem és nincs élet sem.

A város fôterére sorokban érkezô ünneplôk Ft. Portik Hegyi Kelemen római katolikus fôesperes és Biró Sándor református tiszteletes rövid igehirdetését is meghallgatták. Közreműködött a Szent Miklós plébánia ifjúsági csoportja és Ráduly Andrea, a Salamon Ernô Gimnázium díjnyertes versmondója.

Mezei János polgármester Szentmiklós központjában az adventi koszorú elsô gyertyájának meggyújtása után szólt a gyergyóiakhoz, akik meglepôen szép számban ünnepeltek együtt, közösen lépve a várokozás idôszakába.

„Az adventi várakozás küszöbéhez érkeztünk. Egy hitben megerôsítô, önmagunkkal szembenézô várakozás elôtt állunk. Jó volna, ha minél többen együtt lennénk.

A mai ember nem szeret várni. Felmérgelôdik, ha nem jön idejében az autóbusz, dühös lesz, ha nem kapcsol azonnal a számítógép, vagy ha nem működik a telefon. Lehet ugyan a várakozást így is kezelni, de azok, akik már megízlelték a bizakodó várakozás isteni ajándékát, boldog örömét, már nem így viszonyulnak.

Gondoljunk csak bele, az anyák áldott állapota is, akárcsak az advent, az egész család számára boldog várakozás. Mindkettô végén megszületik a gyermek. Egyik földi életünk öröme, a másik örökéletünk garanciája.

Tulajdonképpen, mai gyertyagyújtásunk ennek a bizalomnak a kifejezése. Szent hajlékból hozott lánggal gyújtottuk meg az adventi koszorú elsô gyertyáját, amely megvilágítja azt a lelki utat, amit meg kell járjunk karácsonyig.

Kicsi ez a gyertya ahhoz, hogy nagy fényt árasszon, de jelképes fényessége éppen elég arra, hogy a „Világ Világosságának” a születéséhez elvezessen.

S ha majd a betlehemi jászolhoz érünk, üres kézzel nem köszönthetjük a kis Jézust. A napkeleti bölcsektôl az egyszerű pásztorokig mindenki ajándékkal érkezett a kisdedhez.

Ennek emlékére a Föld keresztényei karácsonykor, megajándékozzák egymást. Az adventi vásár hagyománya ehhez a gondolatisághoz csatolódik.

Városunkban ezt a szokást elsônek a katolikus egyház és a Lorántffy Zsuzsanna Nôegylet karolta fel. Céljuk, a szegényebb sorsúak karácsonyának gazdagítása volt és maradt. Ez a humánus kezdeményezés megérett arra, hogy a polgármesteri hivatal támogatását élvezve, a város központjába kerüljön.

Az ajándékozás a másokra való figyelést, a találkozást, az együtt eltöltött idôt feltételezi. Pont azt, ami a mai életvitelbôl hiányzik. Hivatalunk, amikor teret nyitott az adventi vásárnak, ezt tartotta szem elôtt. Ez, az elsô ilyen természetű kezdeményezésünk, de tanulságaiból élve ki szeretnénk terjeszteni a jövô hasonló alkalmaira is.

Az idei adventi koszorú gyertyagyújtása és adventi vására egy nagycsaláddá szeretné formálni a várost, ahol a felekezeti különbségektôl, generációs nézetektôl eltekintve, képesek vagyunk együtt, hittel elindulni a karácsony felé, és együtt örülni a Megváltó születésének.

Hiszem, hogy céltudatos rendezvényeink fôterünket a boldog találkozások, a baráti együttlétek helyszínévé varázsolja.

Ebben a reményben kívánok mindenkinek kegyelemteljes várakozást, úgy a meghitt családban, mint az együvé tartozás érzésétôl áthatott nagyközösségben.”

Bajna Gyöngyi,
Baricz-Tamás Imola
Gyergyói Kisújság