Magyar királyok és erdélyi fejedelmek külsõ szemmel címet viselte az a Nemzetközi Történész Konferencia, amelyet az Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókegyesülete és a Gyergyói Népfõiskolai Társaság szervezett június 7–8. között a Pro Art Galériában.

Tusa Lajos, a galéria mindenese házigazdaként köszöntötte a szervezõket, elõadókat és a résztvevõket.

Mezei János polgármester a városunkban szervezett történelmi konferenciák fontosságát hangsúlyozta, elismerését fejezve ki a fõszervezõnek, egykori történelemtanárának, dr. Becsek-Garda Dezsõnek, aki lankadatlan lendülettel rendezi évrõl évre e konferenciákat.

Az érdekfeszítõ elõadások igen tanulságosak voltak a korban is színes, nagyszámú résztvevõk számára. Mindkét nap szép számban érdeklõdtek katolikus, illetve református egyházi méltóságok is.

A konferencia témaválasztása nem volt véletlen. A „külsõ szem" ugyanis minden elõítélet és tévhit lerombolását jelentette. Az elõadók egy-egy magyar király, illetve erdélyi fejedelem szerepének és súlyának tisztázásában, a köréjük kialakított, nemegyszer tendenciózus torzítások lebontását vállalták.

A konferencia rangját a meghívott elõadók is garantálták, hiszen a Magyar Tudományos Akadémia két külsõ tagján, dr. Egyed Ákoson és dr. Pál-Antal Sándoron kívül hallhattuk az MTA Történelemtudományi Intézetének munkatársai közül dr. Zsoldos Attilát, dr. Weisz Boglárkát, dr. Csukovics Enikõt, dr. Tringli Istvánt is. Az ELTE elõadói közül dr. Sánta Ákos és dr. Vörös Péter, a bukaresti Nicolae Iorga TI részérõl dr. Tüdõs Kinga, Kolozsvárról az EME elnöke és a Babeº-Bolyai TE tanára, dr. Sipos Gábor, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum részérõl dr. Boér Hunor tisztelte meg a konferenciát. Nem kellett szégyenkezniük a gyergyószentmiklósiaknak sem dr. Bernád Rita levéltárossal, illetve dr. Becsek-Garda Dezsõvel.

Érdekes idõutazás részesei lehettek a résztvevõk, de az elõadók is, hiszen valamennyien, más-más terület szakembereként, maguk is hallhattak újat kollégáiktól: II. András jelentõs társadalom-átalakító volt, I. Károly (Károly-Róbert) gazdasági reformjai teljes mértékben átalakították a királyi jövedelmek rendszerét. (Luxemburgi) Zsigmond király is méltán emlegethetõ Közép-Európa nagy királyai között, bár a róla szóló elõadás nem takargatta emberi gyarlóságát sem.

II. Ulászlóról is olyan elõadás hangzott el, ami még a történelemben jártasabbak számára is hozott újdonságot: új szemszögbõl mutatta be a csehek és magyarok királyát, a Jagellók törekvéseit.

A 18. századi népességi viszonyokról tartott, elgondolkoztató elõadás olyan megvilágításban tárta elénk Erdély nemzetiségi színeinek változását, amit alapos és levéltári kutatások nyomán pontosan adatolt tények tükrözhetnek csak.

Számos friss tudnivalóval láttak el a gyulafehérvári Érseki és Fõkáptalani Levéltár bemutatásával is.

Az erdélyi vonatkozású elõadások sorában Szapolyai János és a székely szabadság címû elõadás sok, ma is figyelmet érdemlõ intelmet tartalmazott.

Újdonságok kerültek terítékre a korabeli krónikák tükrében az erdélyi fejedelmek és a „Székelybánja" székelyek kapcsolatairól.

Mítoszoszlató, de tiszteletadó volt a Bethlen Gáborról tartott elõadás, ahogy valóban új ismeretekkel felruházó a Sennyei István, az utolsó munkácsi várkapitány bemutatása kapcsán a Rákóczi-szabadságharc egy kis szeletérõl is korrajzot festõ értekezés.

Érdekes elõadás tárta elénk a székely szokásrend számos vetületét is az erdõvidéki székely székek kapcsán.

A turulra figyelõ kereszt címû elõadás izgalmas kalandozás volt, ami jelezte a magyar Árpád-házi dinasztia, egyúttal a középkori Magyar Királyság súlyát és kisugárzását nem csak Nyugat-, de Kelet-Európa felé is.

A konferencia záróakkordjaként a tavalyi történelmi konferencia anyagaiból szerkesztett tanulmánykötetet mutatta be dr. Becsek-Garda Dezsõ, és mondott köszönetet Bákai Magdolnának, aki a 16 Patak Egyesület pályázatával tette lehetõvé az értékes kötet kiadását.

Bajna Gyöngyi