Amikor Keresztelő János bűnbánatot hirdetett, a nép megkérdezte: "Mit tegyünk?"
"Akinek két ruhája van - válaszolta -, az egyiket ossza meg azzal, akinek egy sincs. S akinek van ennivalója, ugyanígy tegyen." Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: "Mester, mit tegyünk?" Ezt felelte nekik: "Ne követeljetek többet, mint amennyi meg van szabva." Megkérdezték őt a katonák is: "Hát mi mit tegyünk?" Nekik így felelt: "Ne zsarnokoskodjatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal."

A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: "Én csak vízzel keresztellek titeket. De eljön majd, aki hatalmasabb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog titeket megkeresztelni. Szórólapátját már a kezében tartja, hogy megtisztítsa szérűjét: a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzben elégesse."