A Gyulafehérvári Főegyházmegye, korábbi nevén az erdélyi egyházmegye millenniumi évében gyűltünk össze e csodálatos helyen. Amikor az egyházmegye híveivel együtt hálát adunk ezer évért. Ebben a millenniumi évben ünnepeljük azt is, hogy száz éve született dr. Jakab Antal püspök. Arra is emlékezünk, hogy 70 évvel ezelőtt szentelték püspökké Erdély nagy főpásztorát, Márton Áront, és 20 éve annak, hogy leomlott a vasfüggöny és letűnt a kommunista diktatúra. De ugyanakkor öt éve annak is, hogy 2004. augusztus 7-én itt, Pricske-tetőn keresztet állítottak, és első alkalommal ezen a helyen az egybegyűlt hívek együtt imádkoztak, Istent dicsőítették, erre a helyre hívő emberek zarándokoltak. És első alkalomkor az itt jelen lévő Hajdó István, akkori gyergyószentmiklósi főesperes-plébános beszédének végén húsvétot, a feltámadást idézte: Föltámadt az Úr Pricskén is, álleluja! - mondta ünnepélyesen. Majd két évvel ezelőtt, augusztus 4-én, mikor szintén ő volt ennek az ünnepnek szónoka, kereste a választ arra, hogy Pricske tetejére miért állították ezt a hatalmas keresztet, és beszédének a végén megadta az evangéliumi feleletet, ami így hangzik: Uram, jó nekünk itt lenni!

Plébániánkon a legfontosabb feladat a plébánia épületének befejezése mellett a lelki építkezés, a közösség építése. A közösség építésének számos módja van, amelyek közül az egyik leghatékonyabb a közös kulturális élet megteremtése. Ennek érdekében idén már több kulturális rendezvényt is szerveztünk, amelyek hozzájárultak a helyi egyházközség fejlődéséhez. A kulturális események folytatásaként egy csereprogramot valósítottunk meg, Zene határok nélkül címmel.