„Ha csak annyit visznek haza az előadásból, hogy sose feküdjenek le hideg lábbal, már akkor át tudtam adni valamit a vízterápia lényegéből” – fogalmazott Péter Mária, Imelda nővér nemrég Gyergyószentmiklóson. Előadásának címe A vízben rejlő erő volt, üzenete pedig: egészségünket nem visszaszerezni, hanem megőrizni kell.

Péter Mária, vagyis Imelda ferences szerzetesnővér Székelyudvarhelyről érkezett nemrég Gyergyóba, hogy megossza közönségével azt a tudást, amelyet Kneipp-terápiának neveznek, és amelyre külföldön már orvosok szakosodnak. Ő Németországban tanulta ki a gyógyítás ezen válfaját, jelezve: egyik nővértársuk Kneipp tanítványa volt. A terápia névadója Sebastian Kneipp (1821–1897) német katolikus pap, aki lelkészi hivatását természetgyógyászati tevékenységgel egészítette ki, világhírű vízgyógyászati módszert fejlesztett ki, amely ma is Kneipp-kúraként ismert. Kneipp újra felfedezte és kifejlesztette a módszert, amely a víz gyógyító hatásán alapszik. Mint az előadáson kiderült, nem a sokat igyunk, jobban leszünk technikáról van szó, a nővér a sok helyett inkább a keveset és gyakran módszerét ajánlja. Mint kifejtette, a víz hőmérséklete ugyanakkor nagyon hasznos borogatásra, fürdőre: segíti a test ellenállóbbá tételét, sőt, olyan bajok gyógyítását is, mint a székrekedés vagy klimax.Imelda nővér szerint belső iránytűnk jelzi, az egészség megőrzése rajtunk is múlik. "Érdemes feltenni a kérdést: mit teszek én az egészségemért? Kneipp szerint a test a lélek lakóháza, kölcsönösen hatnak egymásra. Hiába ápolom folyamatosan a lelkemet, ha a testemet elhanyagolom – erről szól a terápia. Németországban a medicinának része, nem varázslat, nem is csodadolog, és nem elég egyszer kipróbálni" – mutatott rá a szerzetesnővér. Hozzátette, a terápia a kitartásról is szól, szigorú szabályok mentén, a rendszeres alkalmazás hozza meg a gyümölcsét. Az előadó bemutatta a füzetet is, amely alkalmazásokat és útmutatásokat tartalmaz egyes kezelésekhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy pontosan be kell tartani a javasolt időt, és nem szabad változtatni a módszeren, mert akár ellenkező hatást is kiválthatunk.

Nem félelemmel, hanem józan paraszti ésszel és tiszta lelkiismerettel kell viszonyulni a migránskérdéshez. Nem általánosítani, hiszen a migránsok között van igehirdető, menekülő, elvándorló, jobb életet kereső... A keresztény segítségnyújtás szabálya, hogy sose tegye azt az ember saját vagy családja, közössége kárára – tájékoztat Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes.

„Legyünk tudatos emberek, ami a világban történik, azzal merjünk valóságként szembenézni!” A javaslat Sebestyén Ottótól, az Erdélyi Háló Egyesület elnökétől érkezett, és a migránskérdésre vonatkozott. Meghívására ugyanis Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes látogatott el több erdélyi városba, úgy beszélve az új hazát keresőkről, mint aki közelről ismeri nem csak a folyamatot, hanem az érintett embereket is a Jezsuita Menekültszolgálat tagjaként.

Ki vagyok én igazán? – fogalmazta meg a kérdést a Belső iránytű előadássorozat legutóbbi kiadásán Kovács Zsolt kézdimartonosi plébános, aki az álarcokról tartott előadást. Kínszenvedés az álarcainkat összetörni, de másként nem szabadulhatunk tőlük, fogalmazott. S hogy érzékeltesse, festmény nagyságú tükröt tört össze a Szent István plébánia nagytermében.

Akarva akaratlan álarcokat viselünk, a baj akkor kezdődik, amikor ezek belénkégnek, és odajutunk, hogy nem tudjuk megfogalmazni saját magunkat sem – vezette fel Keresztes Zoltán helyi plébános, a rendezvény házigazdája az előadást.

2016 októberében már az ötödik évadát kezdtük a Belső Iránytú előadásoknak. 2012 óta már mintegy 45 előadáson vehettek részt az érdeklődők, idényenként 10-13 alkalmat szerveztünk. Az előadások listája megtalálható a Bővebben gombra kattintva.